Gondolom, Stephenie Meyer A Burok c. könyvét senkinek sem kell bemutatnom: egyrészt az írónő nevét valószínűleg mindenki ismeri, aki életében találkozott már könyvvel, másrészt pedig a regényből egy igen nagy költségvetésű film készült, aminek a sikere nem is maradt el. Nem meglepő, hogy kiadták a könyvet filmes borítóval is , ezt láthatjátok jobb oldalt. Egyébként annak, aki még nem fogta a kezében: az Éhezők Viadalához hasonlóan ez itt is csak egy úgynevezett védőborító, ami levehető, tehát alatta ott van az eredeti (amit pedig a következő bekezdésben láthatjátok).
Értékelés: 5/5***
Kiadó: Agave
Fordító: Farkas Veronika
Oldalszám: 519
Első kiadás: 2008
Borító: szerintem a filmes összességében szebb, viszont az eredeti is nagyon kifejező
A könyv- most kicsit szereplők szerint bontva
 |
| Melanie /Vándor |
Hát.... komolyan mondom, tényleg nem olvastam még ilyen furcsa szerelmi három (vagy négy?)- szögről. A lényeg, hogy az idegenek megszállják a Földet, de ehhez minden egyes Léleknek egy gazdatestre van szüksége. A legtöbben gyerekeket választanak, mert őket sokkal könnyebb a hatalmuk alá vonni. Meg hát az emberi élet nem is túlságosan hosszú. De mi van akkor, hogyha valaki nem akar egy gyermektestben rostokolni addig, amíg az felnő? Senki sem ajánlja egy felnőtt gazdatest választását, de Vándor mégis úgy dönt, megbirkózik a feladattal. Persze, sok mindent nem mondtak el neki, például, hogy ilyenkor a test eredeti tulajdonosa nem feltétlenül tűnik el.
Vándor és Melanie esetében is ez a helyzet áll fenn: na de hogy férhet meg két személy egy testben? Normál esetben a Lélek kizárólag az ember emlékeit kapná meg, így viszont- hogy Melanie nem hajlandó feladni a testét- kettejük érzései is közösek lesznek. Vándor azon kapja magát, hogy elindul megkeresni Melanie szerelmét, Jaredet, a testvérét, Jamie-t és a többi lázadót. Bármilyen furcsa és visszataszító is az új helyzet, mivel egy testben ragadtak, és immáron közös a céljuk is, kénytelenek összebarátkozni egymással. Így "együtt" küzdenek azért, hogy újra elnyerjék a régi társaik bizalmát- mert természetesen a lázadók nem hogy csak bizalmatlanul fogadják az új jövevényt, egyenesen utálják és fogva tartják: hiszen valójában az ő fajtája ellen küzdöttek.  |
| Jared |
Most talán akkor ésszerű Jareddel folytatnom. Tehát ő Melanie szerelme, de most már Vándor (akit amúgy időközben átkereszteltek Vandára) is ugyanazt érzi iránta, a fiú viszont szó szerint rühelli őt. Nem csak nem bízik benne, és azt hiszi, hogy kémkedni jött utánuk, hanem egyenesen őt hibáztatja azért, ami a barátnőjével történt. Akármilyen békések is a Lelkek, ő csak a parazitákat látja bennük.
Persze, néha ő is elgyengül, de eleinte azért elszántan próbálja megkeseríteni Vanda életét, miközben pedig a testét védi, hiszen reménykedik benne, hogy Melanie egyszer visszatérhet.
Miután kiderül, hogy Vandának nem sikerült kitörölnie Melaniet- és már nem is akarja-, egy picit megenyhül, de azért hosszú folyamat, mire emberként tekint rá- és közben azt is bizonyítja, hogy tényleg tiszta szívéből szereti Melaniet. ű
 |
| Ian |
Mondjuk, hogy adott a szerelmi háromszög, Vanda azonban végső soron.mégsem Melanie. Ő egy más személyiség, és bár a lány nagy befolyással van rá, mégis csak az a Lélek, aki volt. És ide ékelődik be annak a bizonyos szerelmi négyszögnek a negyedik csücske: Ian. Ő ugyanis beleszeret a Melanie testében lakozó Lélekbe- és nem Melanie miatt szereti. Ide most legszívesebben beszúrnék egy párbeszédet a könyvből, de azok miatt, akik esetleg még nem olvasták, ezt most kihagyom. :) A lényeg, hogy Vanda nem hiszi el, hogy Ian tényleg ŐT szereti, a férfi viszont igyekszik bebizonyítani, hogy márpedig igen. Én végig szurkoltam neki annak ellenére, hogy Jaredet jobban kedveltem- ő azért az én szememben végig Melaniehoz tartozott.
Egyébként sokszor sajnáltam Iant, mert csak futott Vanda után, aki nem tudott dönteni. Az pedig kifejezetten tetszett a karakterben, hogy általában tudta, hogy mikor mit mondjon, és azt is, hogy mikor kell hallgatni.
 |
| Jamie |
Hiába a két izompacsirta, a kedvenc szereplőm mégis Jamie volt, Melanie öccse. A maga módján még ártatlan kisfiú sokkal hamarabb elfogadta Vándort, mint a többiek, és megértette, hogy Melanie is ott van. Képes volt két külön emberként (igen, emberként) kezelni őket annak ellenére, hogy a testük közös volt.
Kedvesen, vendégként kezelte Vandát, emellett pedig többször felnőtteket megszégyenítő bátorságot és önzetlenséget tanúsított.
Nem csoda, hogy Melanie annyira szerette őt, és hogy Vanda is képes volt bármit megtenni érte- konkrétan bármit, és tényleg mindketten az életüket kockáztatták érte.
Nem szeretnék belemenni abba, ahonnan már sűrűsödik a történet- olvassa el mindenki maga-, de annyit elmondhatok, hogy akármilyen álmos (tényleg nagyon álmos) voltam, hajnalig olvastam, mert egyszerűen képtelen voltam félrerakni. Ennek ellenére szerintem már két éve biztosan halasztottam a könyv olvasását, nagyon féltem, hogy ez csak Bella és Edward csöpögős love-sztorija sci-fi változatban. Nem arról van szó, az Alkonyat is tetszett, de azért szerintem ez messze felülmúlta. Hihetetlen, hogy egy írónő tollából két ennyire különböző történet szülessen!
Amint befejeztem, Molyon ment is a kedvencek közé, aztán sajna vissza a könyvtárba, de ha egyszer lesz felesleges pénzem, biztosan megveszem és elolvasom újra. Természetesen ajánlom mindenkinek, aki esetlen eddig még nem olvasta, és már megint megkövezem magam azért, mert egy ilyen könyv olvasását ilyen sokáig halogattam. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése